2013-04-25

A Bikini tagjait, Jantyik Zsoltot a PG Csoportból, Várkonyi Mátyást, Zombola Péter komolyzeneszerzőt és Gyémánt Ferenc magyarnótaszerzőt szólították az Artisjus-terem színpadára csütörtök este, hogy átvegyék az év legjobban várt szakmai díját. Bódi László Cipő munkásságát szövegírói életműdíjjal jutalmazta az Artisjus egyesület, Zoohacker személyében pedig az elektronikus könnyűzene első Artisjus-díjasát köszönthettük.  Az Artisjus-díj a kortárs magyar zeneművészeti és irodalmi alkotótevékenységet ismeri el, az év kiemelkedő szerzőit négy irodalmi és hét zenei kategóriában díjazza.  Az év produkciója díjjal ismerte el az Artisjus egyesület a Bikini fennállásának 30. évfordulója alkalmából a Sportarénában megrendezett koncertjét. Tabár István dalszerző méltatásában elmondta, hogy ez a jubileumi koncert tette fel a koronát arra a több mint 130 dalból álló zenei életműre, ami nem a stúdiózásra, hanem a folyamatos koncertjelenlétre épült Magyarország színpadain. Nem csupán ennek a zenei produkciónak szól tehát a díj, az egyesület a Bikini teljes életútja előtt tiszteleg.  Palásti Kovács Zoltán „Zoohacker” kapta az év könnyűzeneszerzőjének járó Artisjus-díjat, ezzel most először jutalmazott a szerzői egyesület elektronikus zenei alkotót. A zenészt méltató Czutor Zoltán szerint Zoohacker egész tevékenysége a stílus- és időbeli határok feszegetése, zenei hangvételek keresztezése és egyfajta rendhagyó kultúrmisszió, a könnyűzene felfoghatatlan színességének és gazdag történetének megismertetése a zene iránt picit is érzékeny emberekkel. Czutor kiemelte, hogy jóleső érzés egyre több helyen találkozni azzal a kifinomult eleganciával, ami Zoohacker szerzeményeit, zenei újragondolásait, mixeit jellemzi: Fábián Julival, Barabás Lőrinccel, a Budapest Bárral, a Balkan Fanatikkal, Karányival és sok más előadó közreműködésével vezeti küldetését.  Az év könnyűzenei szövegírójának Jantyik Zsoltot (PG Csoport) választották az Alföldi rock című filmben hallható dalszövegeiért. Méltatásában Szabó Áron „Vasaló” elmondta, hogy számára megható, hogy kamaszkora zenei életének meghatározó kulcsfigurájának adhat át díjat. A PG csoport a „gondolkodó ember zenéje" ahogy maguk is aposztrofálták annak idején a debreceni egyetem közegéből kinövő bandájukat. A szövegeket a frontember Jantyik Zsolt írta, de ezek a szövegek szinte versként is működnek, érződik rajtuk, hogy a dalok születése pillanatában a dallammal együtt jöttek világra. Ezzel a díjjal az alternatív zenei szcénát is ünnepli az Artisjus.  Várkonyi Mátyás lett a könnyűzeneszerzői életműdíj birtokosa az Artisjus-díjak 2013-as díjátadó gáláján. Méltatásában Victor Máté elevenítette fel a muzsikus pályáját. A 70-es években alapító tagja annak a Generál együttesnek, amely 1975-ben elnyerte az Év Zenekara címet. A 80-as évektől a színházi zene felé fordult, megalapította a Rock Színházat. Számos színpadi művet írt, több musical zeneszerzője. Fő művei: Sztárcsinálók; Farkasok; A bábjátékos; Dorian Gray képmása; A félőlény. Szerzői munkásságát 1986-ban Erkel-díjjal jutalmazták.  Egy egészen különleges és sajnálatosan rövid művészi pálya posztumusz elismerése a 2013-as szövegírói életműdíj, amelyet az egyesület Bódi László Cipőnek ítélt oda. Bródy János elmondta, hogy ha lehet valakit naiv művésznek nevezni a rockzene köreiben, akkor Cipőre bizonyosan illik ez a jelző. Nehéz a szövegírót elválasztani a dalszerzőtől és az énekes figurától, de Cipő dalainak jelentős része épült a költészetbe fordult szövegsorok mágikus erejére, ahol a legősibb dalforma, az énekelt ritmusos szöveg mindig többet üzen a megfejthető jelentésnél.  Az év komolyzenei művének járó Artisjus-díjat Zombola Péter kapta Requiem című alkotásáért, és ezzel az eddigi legfiatalabb komolyzenei díjazottat köszöntötte az egyesület. A méltatásban Hollós Máté elmondta, hogy a a 28 esztendős szerző évekkel korábban kezdett hozzá a mű komponálásához, de félbehagyta azt. Amikor aztán édesapja sajnálatos elvesztése révén személyesen érintetté vált, ismét visszatért a partitúrához. Hollós Máté kiemelte, hogy a személyesség az egész mű sajátja, a szerző vallomásos hangon szólal meg a megélt gyászról. Műve tételeit pedig úgy dolgozza ki, ahogyan a szoborcsoport alkotója egy-egy mellékalak arcát, gesztusát. 

2013-04-19

„Köztünk maradjon” című verseskötetéért Kántor Péter kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2013-ban. A fődíjas mellett Szvoren Edina, Szálinger Balázs és Szőnyei Tamás írókat szólítják majd színpadra április 25-én az Artisjus Irodalmi Díjak átadó ünnepségén. 2006 óta összesen 31 kitűnő költőt és írót ismert el ezzel a díjjal az Artisjus Egyesület. Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Kántor Péter kapja. 1949-es születésű költő, műfordító négy évtizede publikál verseket. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. Néhány évig nyelvtanárként dolgozott, majd a Kortárs irodalmi folyóirat munkatársa volt, 1990-91-ben pedig Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatát vezette. Eddig 14 verseskötete és számos műfordítása jelent meg orosz és angol nyelvből. A művész számos szakmai elismerést tudhat már magáénak (Európa könyvkiadó nívódíja (1980, 1985), Soros-alapítvány alkotói díja (1999-2000), Vas István-díj (2004), József Attila- és Palládium-díj). 2007-től babérkoszorús költő. A Köztünk maradjon a szerző 14. verseskötete. A sokszínű formavilágú, megrendítően személyes mű a 2012-es év jelentős irodalmi mérföldköve. Kántor Péter költői hangjában, világlátásában a banális és a kozmikus, a mindennapi és a különleges, az érzéki és az absztrakt elválaszthatatlan egymástól, ekképp lesznek versei ironikusan filozofikusak, egyszerre játékosak és súlyosak. (Életrajza: http://www.szepiroktarsasaga.hu/tagjaink/K%C3%A1ntor_P%C3%A9ter)  Artisjus Irodalmi Díjat kapnak 2013-ban:  Szvoren Edina Nincs és ne is legyen című elbeszéléskötetéért kap elismerést. Az 1974-es születésű zenetanárnő a diplomáját karvezetés szakon szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Írói pályáját viszonylag későn kezdte, de már ifjúkora óta kísérletezik a kispróza műfajával. Írásait a legjelentősebb hazai folyóiratok - Holmi, Jelenkor - kezdték közölni, ezeket nagy érdeklődés fogadta. Első novelláskötete Pertu címmel 2005-ben jelent meg. A Pertu hangos szakmai sikere után sem lett főállású író, ugyanúgy zenét és szolfézst tanít. 2009-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban, 2012-ben NKA alkotói támogatásban részesült, 2010-ben Déry Tibor-díjat, 2011-ben pedig Bródy Sándor-díjat és Gundel művészeti díjat kapott. Jelen kötete (Nincs és ne is legyen) tizenkét elbeszélést tartalmaz, tematikusan mintegy kiszélesíti és elmélyíti a Pertu-kötet világát. Hangulatköre sötét, de nem reménytelen, stílusa hasonlatokban és választékos kifejezésekben gazdag, és rendkívüli megfigyelőerőről tanúskodik. Elbeszélő-művészete a mai középnemzedék legnagyobb ígérete. (Életrajza: http://szvorenedina.ewk.hu/eletrajz)  Szálinger Balázs Köztársaság című kötetéért kap elismerést. A keszthelyi születésű költő 1978-ban látta meg a napvilágot. Már nagyon fiatalon felhívta magára a figyelmet azzal, hogy látszólag korszerűtlen műfajokat (verses epika, vígeposz, verses kabaré) elevenített fel. Több drámát is írt, jelentős irodalmi műveket dramatizált, műfordításokat is készített színházi előadások számára, meglepetésként önálló kabaré-íróként és kabaré-előadóként is jelentkezett. Költészete erős közéleti érdeklődést mutat, ugyanakkor verseiben közvetlen politizálásnak nincs nyoma. Hangvétele a patetikusan komoly és a játékosan ironikus között mozog, de mindig kiegyensúlyozott harmóniára törekszik. Számos irodalmi elismerésben részesült már (egyebek között: Bródy Sándor-díj (2001), NKA alkotói ösztöndíj (2007), Junior Prima Díj (2008), József Attila-díj (2010), Örkény István-ösztöndíj (2011)). Legutóbbi drámája, a római korban játszódó, kalandos Köztársaság a hatalom és a politikai manipuláció dilemmáit tematizálja, s egyszerre érint történelmi és bölcseleti kérdéseket is. 2012-ben elnyerte Az Évad Legjobb Magyar Drámája Díjat. (Életrajza: http://www.szepiroktarsasaga.hu/tagjaink/Sz%C3%A1linger_Bal%C3%A1zs)  Szőnyei Tamást Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990 című monográfiájáért díjazza az Artisjus. A szerző 1957-ben született Budapesten, 1979-ben diplomázott a Külkereskedelmi Főiskolán, majd 1985-ben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. Újságírói pályáját a Népszabadságnál kezdte, majd a Magyar Ifjúságban folytatta, ahol két éven át elsősorban kulturális és zenei cikkeket írt. 1989 és 1991 között a Világ című hetilap kulturális munkatársa volt, majd következett az Európa című hetilap kulturális rovata. Külsősként 1989 óta publikált a Magyar Narancsban, majd amikor az hetilappá alakult, a kulturális rovat munkatársa lett és maradt is húsz esztendőn keresztül. Jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik. Első könyvét (Az új hullám évtizede) 1989-ben adták ki. Ezt követte 2005-ben a Nyilván tartottak – Titkos szolgák a magyar rock körül 1960-1990, amely tudományos igénnyel és olvasmányos stílusban megírt kísérlet annak a képnek a rekonstruálására, melyet a szocializmus utolsó három évtizedében a belső elhárítás alakított ki hivatásos tisztjei és titkos informátorai révén a populáris zene előadóiról és közönségéről. Öt éven át szívósan végzett levéltári „bányamunka” eredményeként született meg harmadik könyve, a több mint kétezer oldalas monumentális Titkos írás. A kötet nem csupán az irodalmi életre vonatkozó ügynöki jelentéseket tartalmazza, hanem azok szakszerű feldolgozásával, kontextusba helyezésével és magyarázatával az egész Kádár-korszakról fest sajátos korrajzot.