60 éve

Született, Nő, Zene, Magyar

Katona Klári („Lárika”) (Ráckeve, 1953. október 20. –) EMeRTon-díjas magyar énekesnő. Férje Babos Gyula Liszt Ferenc-díjas zenész.

Katona Klári volt az első női előadó, akinek a magyar könnyűzene három nagy emblematikus énekesnője - Kovács Kati, Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta - után önálló nagylemeze jelent meg Magyarországon.

Kezdetek (1966–1976)

Énekelni 1966-ban, 13 évesen kezdett. Kezdetben a Kék Csillag, majd a Neoton együttes énekese, majd szólistaként folytatta. 1970-ben már versenyzőként indult a Tessék választani!-n a Kíváncsi lennék rá és az Iránytű c. dalokkal. 1971-ben szerepelt a Táncdalfesztiválon. Karrierje akkor indult be, amikor a Bővizű forrás című dalával az 1972-es Táncdalfesztiválon előadói-díjat kapott. Később is rendszeresen szerepel hazai és külföldi tánczenei fesztiválokon. 1975-ben a Made in Hungary-n első díjat nyert Koncz–Szenes: Ablak nincs az emberen című dalával, melyet eredetileg Kovács Katinak írtak. 1976-ban Isztambulban, Palma de Mallorcán és a sopoti fesztiválon lépett fel.
Demjén-korszak (1976–1980)

1976-től a legtöbb dalát néhány éven át Demjén Ferenc írta, melyek közül rögtön az első, a Savanyú a csokoládé óriási siker lett, 1976-ban kislemezen is megjelent, 1977-ben pedig első nagylemezének címadó dala lett. Az albumon a Bergendy-együttes kíséri, néhány korábbi sikerüknek a feldolgozása is szerepel a lemezen (Az iskolatáska, Sohasem kérlek). Helyett kapott rajta egyebek mellett Ha a cipőm beszélni tudna c. Tessék választani!-versenydal, valamint Tolcsvay Béla Ez az utolsó c. szerzeménye is. A nagy lemezsiker után első díjat nyert a Metronóm ’77 fesztiválon, Demjén Tíz percet az évekből című dalával. 1978 elején folytatódott a sikerszéria Demjénnel, ugyanis februárban a Tessék választani!-n a Ne sírj c. dallal nyert előadói díjat. A dal egy feldolgozása az az évi Láthatod: boldog vagyok c. albumán is szerepelt, melyet a V' Moto-Rock kísért. Ez a nagylemez azonban újszerű hangzásával nem folytatta a sikerek sorát, így az énekesnő néhány évre Magyarországon háttérbe került, ám külföldön annál többet dolgozott. 1980-ban Kubában az év külföldi énekesnője lett. Itthon 1979-ben szovjet és NDK-beli slágerek magyar feldolgozásait énekelte, majd 1980-ban Nagy Tibor és Demjén Ferenc Megint c. rádiófelvétele készült el, melyet gyakran játszott a rádió, de az eredeti felvétel sem kis-, sem nagylemezen nem jelent meg, csak egy feldolgozás Nagy Tibor 1987-es szerzői lemezén.
Presser-korszak (1981–1989)

1981-ben Presser Gáborral kezdett dolgozni, melynek „próbafelvétele” Gershwin Nyáridő c. dalának magyar nyelvű változata volt. 1981 végén a Titkaim c. album hozta élete legnagyobb sikerét, mely a Presser–Sztevanovity szerzőpárossal való ötéves együttműködés első darabja volt. Az LGT által kísért lemez mind a közönség, mind a szakma körében elismert volt, a művésznő Pop-Meccs szakmai szavazásán az év énekesnője díjat nyerte el 1982-ben. Az 1983-as Tessék választani!-n Presser–Sztevanovity szerzeményét, az Elvarázsolt dalt adja elő, mely csak három évvel később, feldolgozásban kerül lemezre, Elvarázsolt éj címmel. A dal eredetije Presser Electromantic c., 1982-ben megjelent instrumentális szólóalbumán szerepel. 1983-ban elkészül a Titkos szobák szerelme c. dal olasz nyelvű verziója, La casa mio dal chore címmel, mely kiadatlan maradt egészen 2012-ig, amikor a Hungaroton letölthető mp3 formátumban kiadta. A sikeres együttműködés következő két darabja az 1984-es Katona Klári c. és az 1986-os Éjszakai üzenet c. nagylemez volt, ez utóbbi hasonló sikereket ért el, mint a Titkaim c. album.

Ebben az időszakban több zenés darabban is szerepelt, 1984-ben Lionel Bart Olivér, 1985-ben pedig Victor Máté két művében, a János, a vitéz, illetve az Itt élned, halnod kell c. musicaljében énekelt.

Presserrel még egy közös albumot készített, az 1989-es Mozi címűt, melyen olyan előadók dalait dolgozták fel, mint a Bergendy-együttes, Vikidál Gyula, a Hobo Blues Band, Kovács Kati, Sztevanovity Zorán, Révész Sándor.
Szerzői korszak (1992-től)

1992-től maga írja dalait, olyan zenész- és szerzőtársakkal kiegészülve, mint Szakcsi Lakatos Béla és Babos Gyula. Ebben az időszakban három stúdióalbuma jelent meg: az 1992-es ...neked, az 1996-os Fekete gyöngy és a 2001-es Most. Később több tévécsatornán szerepelt műsorvezetőként, majd a Magyar Telekom adománygyűjtő szolgáltatásának szóvivője, „arca” lett.

2003-ban Óvodás dalaim címmel gyerekeknek szóló lemezt jelentetett meg, amiből Zeneország címmel tévéműsort is készített.