Újabb felbecsülhetetlen hangdokumentumok kerülnek elő immár folyamatosan a 16 éve elhunyt Bill Graham hagyatékából. A rock-történet legnagyobb promotere annak idején szinte valamennyi, az ő szervezésében tartott koncertet megörökített, és ezek immár közkinccsé válnak a Wolfgang,s Vault társaság jóvoltából, amely nemcsak hallhatóvá teszi ezeket a bulikat az interneten keresztül, hanem meg is lehet őket vásárolni.

A www.wolfgangsvault.com egyik legújabb csodája az a több mint két órás koncert, amelyet 1975. január 24-én adott a Genesis a Los Angeles-i Shrine Auditoriumban. Ennek különlegessége, hogy ez volt az utolsó olyan turné, amelyen még együtt játszott a „nagy ötös” – Peter Gabriel, Steve Hackett, Tony Banks, Mike Rutherford és Phil Collins – és az eddigi ismeretek szerint az egyetlen olyan fennmaradt felvétel, amelyen az együttes nagy színpadi művét, a Lamb Lies Down On Broadway-t eljátsszák teljes egészében. Gabriel kilépése után ez a másfél órás mű soha többé nem került előadásra, mind az énekes, mind a többiek csak részleteket tartottak belőle később műsorukon. A hangminőség? Mintha ott lennénk…A végén pedig két ráadás, amelyet a Genesis-rajongóknak szintén nem kell túlságosan ecsetelni: Watcher of The Skies és The Musical Box!

Ugyancsak több mint két órás az a Pink Floyd-buli, amelyet 1970. április 29-én rögzítettek a San Franciscói Fillmore Westben. Ekkor még a Waters-Wright-Mason-Gilmour négyes erősen őrizte a Syd Barrett-féle pszichedelikus hagyományt, és bizony embert próbáló verziókban adják elő az Interstellar Overdrive-ot (15 és fél perc), a Set The Controls For The Heart of The Sunt (16 perc) és a Saucerful of Secretset (22 perc). De már ott van az Atomheart Mother még ősbemutató előtti változata, amelyből természetesen hiányzik a szimfonikus zenekar, valamint a híres „rakatika”-kórus. Aki ettől a zenétől nem kábul el, az egy ópiumbarlangot is játszi könnyedséggel átvészelhet.

Aki a fehér blues-ban utazik, az sem csalódik: Fleetwood Mac-koncert, 1968-ból a friscói Carousel Ballroomból, még csak négyen vannak, Danny Kirwan később jött, de így is meglehetősen állat. 1984-ből egy Stevie Ray Vaughan-koncert hallható, amelyet „haza pályán”, Austinban (Texas) vettek fel. Különösen ajánlott a Texas Flood 11 perces ajánlata. De aligha szabadulunk könnyen a Derek and The Dominoes 1970. október 23-i, New York-i, Fillmore East-beli két órájától. Ezen Eric Clapton első saját csapatának szinte valamennyi ismert dalát előadja, de belecsap a Blind Faith-féle Presence of The Lordba, a még John Mayalltól hagyományozott Have You Ever Loved A Womanbe és a záróakkord a Crossroadsé. A honlap ajánlója szerint ez a turné volt az „igazi” gitáristen Clapton utolsó nagy fellángolása – ez persze igazságtalan egy kicsit a Lassúkezűvel szemben, de az tény, hogy az 1970-es évek közepétől egy másik Claptont ismert meg a világ, még akkor is, ha gitározni és szívvel gitározni később sem felejtett el…

(forrás:Rockháló)