Children of Distance feat. Oláh Ibolya - Még utoljára

Szövegírók: Somogyi Péter (Horus)
Oláh Ibolya
Ács Róbert (Carp-E)
Nyári Roland (Shady)

Ref. (Oláh Ibolya)

Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál
Tudod felnőttem már és a szívem még fáj
Nem kellesz, már így jó

Verse 1 (Shady)

Nem hallottál rólam, soha nem hallottam rólad én
Egy idegennél kellett éljek, voltaképpen szolgaként
Gyerekként szerinted, mit értettem az egészből?
A nem kevés verésből, a kiabálva kelésből
A mai napig erre emlékeztetnek a sebeim
A mai napig mutatják a fájdalmat a szemeim
A mai napig olyan, mintha kellék lennék,
Mert én csak közbe jöttem, mint egy selejt melléktermék
Milyen szabadságot adtál? Minek ennyi elpocsékolt év?
Mi lenne, ha 20 év után álarcodat levennéd?
Érzem erős vagyok rég, a hangom lehet remeg még
Elfeledtél, nem szerettél, milyen ember lehettél
Itt a telefon a kezemnél, már válaszokat szeretnék

Ref. (Oláh Ibolya)

Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál
Tudod felnőttem már és a szívem még fáj
Nem kellesz, már így jó, Anya

Verse 2 (Carp-E)

Miért lettem áldozat? Miért lettem játékszer?
Miért nem felelsz? Csak válaszokat várnék el
De erre 100 év kell, jobb is, ha leteszem
A vonal végén a sírásod, ne hidd, hogy beveszem.
Lett volna rá idő, hogy felemeld a telefont
"Hiányoztál te is nekem": ezt kell, hogy belemond
Álmok voltak ezek csupán, sok kérdés, sok válasz
Azt hittem nem lehetetlen, de tudom, hogy most már az
Ez lett az életem, elfogadtam a tényeket
Nem félek a sorstól, majd rád nyomja a bélyeget
Megérdemled a kérdéseim, azért amit velem tettél
Eldobtál gyáván, aztán elfelejtettél

Ref. (Oláh Ibolya)

Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál
Tudod felnőttem már és a szívem még fáj
Nem kellesz, már így jó, Anya

Verse 3 (Horus)

Emlékszem régen csak te meg én az ágyam és egy álom
Az idő szalad, tudom felesleges várnom
Egyszer eljön még a nap, mikor kérdőre vonlak
De az élet indái, most még szorosabban fognak.
Tudom panaszkodni fáj, de kár is minden szóért
Akkor eldobtál magadtól mégis, megannyi jóért
Kívánom, hogy örök emlék maradjak a számodra
És emlékezz rám akkor is, ha kísértelek álmodban.
Remélem, hogy egyszer te is rájössz majd,
Hogy a szíved mit sem ér, ha máshoz hajt
Talán már nem is szeretném, hogy velem légy vagy én veled
Az életed már másé, beletörődtem, hát ég veled

Ref. (Oláh Ibolya)

Anya, mondd el, miért nem hívtál?
Anya, rossz, hogy kitagadtál
Tudod felnőttem már és a szívem még fáj
Nem kellesz, már így jó

Anya, rólad álmodoztam
Anya, százszor belehaltam
Tudod nagyon is fáj, hogy soha nem ölelsz át
Nem kellesz, már így jó, Anya