A könnyeim csak hullanak mint esőcsepp a patakba
Mert minden egyes könnycsepp a múltamból egy darabka
Egy kacsintás, egy mosoly, ölelésed mi hiányzik
Dobog még a szívem, de többé már nem virágzik
Ágyad mellett térdelek,kérlek téged ne hagy el
Szeretlek még nagyon a szerelmünket ne add fel
Mert ha rád gondolok, szétszakít a fájdalom
és arcodat már csak fényképeken láthatom
Mert tudtam én is milyen mikor az üresség felemészt
és tudom hogy egyszer minden szép emlék majd elenyész
szenvedek mert tényleg de tudod hogy csak nélküled
mert amivé váltam az szerelmed nélkül lett
Tollat fogok kezembe és leírom mit gondolok
A fájó búcsút inkább, de szavakkal bepótolom
A kezed teszem szívemre érezd
hogy mit érzek én mert eldobtad
ki szeret és mindig is csak érted élt
Hogy mondjam el neked,
többé nem leszek Veled,
azt hogy Te és Én már nincs többé.
Ne várj talán már kialudt a láng
kialudt a láng, most mennem kell tovább.
Szeretni azt könnyű, de továbblépni nehéz,
hogy viszont szeressenek, ahhoz vagyok kevés
De gondolatban minden pont olyan mint régen
Visszatérsz majd hozzám, örülnék bár kétlem
Mert elragadt a fény, de a sötétség tart fogva
Hisz azt mondja hogy szeret, de a másik kezét fogja
Kérlek ne hagyj el, mert nem hittem hogy létezik
az igaz szerelem mire minden ember éhezik
Átéled és fáj tudod legalább egyszer
tiszta szívvel szeretsz, könnyes szemmel fekszel
Mert nem az szeret ki mondja, hanem aki látott
De mégis az szúr majd hátba, akitől nem várod
Hittem hogy lesz holnap, de még a tegnapban élek
Mert akárhogyan akarom, bevallom hogy félek
Mert elmélkedtem magamban, de kirántott a valóság
Amit igaznak hittem, tudod az sem valóság
Hogy mondjam el neked,
többé nem leszek Veled,
azt hogy Te és Én már nincs többé.
Ne várj talán már kialudt a láng
kialudt a láng, most mennem kell tovább.
Kérlek ne várj, könnyebb lesz hidd el
Az álmaid értem kérlek ne add fel
Szárnyalj az égig, élj a mának
Egyedül repülsz, de több ezren látnak
A szívünk egybe, a lelkünk már távol
Kialudt a tűz, de néha fellángol
Kérlek ne várj, elmúlt mi rég volt
Könnyekkel arcomon borúlt el az égbolt
Te is tudod jól, én mindörökké várok rád
Nem én leszek remélem ki egy hazug álmot lát
Kézen fogva sétáltunk egy öregedő fa alatt
Bele vésve nevünk, csak ennyi ami megmaradt
Beleírtam szeretlek és lehullott egy falevél
Bár megállt volna az idő, hogy örökre velem legyél
A sebem se forr be többé, mint szerelmünknek fája
Min fájdalmat ejtettem, szívem ezért maradt árva
Elmentél már rég de árnyékodat látom
Hogy megszólítasz egyszer, tudom nem de várom
De hittem tudok szeretni, azt hittem hogy könnyebb
Hogy nem fog fájni annyira, ha megérint egy könnycsepp
És csókód érzem ajkamon, ennyi ami erősít
Ami idáig elvonszólt, nem volt más csak 'erős hit'
Hallottam, de figyeltél, vigyázol rám, álmodom
Mikor leszel velem, a perceket nem számolom
Hogy mondjam el neked,
többé nem leszek Veled,
azt hogy Te és Én már nincs többé.
Ne várj talán már kialudt a láng
kialudt a láng, most mennem kell tovább.