Szövegírók: Presser Gábor

1. Amíg te játszottál a téren,
Én billentyűket gyúrtam egy zongorán.
Táncoltam a kötélen és majdnem leestem,
S a nézőtéren rajtad nevettem.

2. Még tizenöt sem voltam,
S megőrültem már a dobokért.
Átestél egy kanyarón és egy diplomán,
Illemórán és tánciskolán.

3. És egyszer felgördült a függöny,
És szemben ült a tisztelt publikum,
Eljátszottunk mindent, amit addig tanultunk,
Kivéve, mit akkor se tudtunk.

R1. A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián,
Minden hangot ismernek a zongorán,
És ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Mégsem vagyunk elcserélt fejek.

4. Prágában a csilláron is lógtak,
Autogramhoz egy rúzs volt a toll.
Kétszázezer ember, vagy egy meghitt klub,
Mindegy, hogyha szól a rock and roll.

5. Varsóban elveszett a Somló (ó a Somló),
És zárva volt az információ.
Locomotív-tortát küldött egy híres szakács,
S Chicagóban szólt a rádió.

6. Londonban szótárt reggeliztünk,
De jobban esett volna egy fasírt,
Indián egy medvetalpat rendelt áfonyával,
Józsi tegezett egy bölcs fakírt.

7. Roppantul gyűlölök repülni.
Én kimondottan tudom élvezni,
Szebbnél-rosszabb szállodákban töltöm életem,
Telefonkönyv lett már a fejem.

R1.

8. Ültünk a járdán benzingőzben,
Friscóról meg született egy dal,
Egy-két elfelejtett szóban sosem volt hiány
És nem jött el az álomarcú lány.

9. Én csak a kék asszonyt szerettem,
És kotta nélkül játszom az életem.
A tengelykezű félember még mindig látogat,
De kértem már, hogy ringasd el magad.

R2. A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián,
Minden hangot ismernek a zongorán,
És ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Mégsem vagyunk elveszett fejek.

10. Anna doktor ujja morze,
Írógépén nem volt zsé betű.
Az erősítő megremeg, ha Artúr közeleg,
A barázdáról leugrik a tű.

11. Hordjuk a bal cipőt s a jobbat,
Kezünk írja és játssza a dalt,
Én mondom a dallamát és te a szövegét,
Tolni kell a banda szekerét.

R2.
R2.