Zene: Szabó Zé Szöveg: Molnár T.

Alig múlt el úgy egy nap Hogy ne éreztem volna, fárad a lelkem Amit kértél, megkaptad S hagytál is, mint mindig szálkát szívemben Nekem támadt minden perc És ahogy őszintén megölelsz, csak emlék, Csak emlék már Fagyos reggel ébredtem A börtönödbe zársz úgy, mintha rab lennék Miért lettél más? Hisz te is érzed, köztünk régen ez egész másról szólt Már nem olyan édes a csók Ha bánt minden szó De vége van már annak, hogy csak csendben bújjak el Jöhet egy mély lélegzet Elindultam, most kell, mondjam Ne szólj, ne szólj, ne szólj, ne szólj, hallgass, ne szólj többet rám Elég, elég, elég, elég volt ez, unom, túl sok már Ha szeretsz, velem nevetsz, nem így rajtam. Szemed gúnyos kép Úgy falhoz csapnám rég Lehetetlent nem vártam, Csak hogy egy kicsit hallgass rám, bíz meg bennem, Bízz bennem még! De mégis hátat fordítasz, Ha megoldást kell, nyújts, ha valami nincs rendben. Látod, ennyit érsz! Egyszerűbb ez biztos így, De meddig tűrjem halkan, óh, mondd meddig még? Annyit vádolsz, megbénít De lábra kell, hogy álljak, amíg megtenném Hisz te is érzed, köztünk régen ez egész másról szólt Már nem olyan édes a csók Ha bánt minden szó De vége van már annak, hogy csak csendben bújjak el Jöhet egy mély lélegzet Elindultam, most kell, mondjam Ne szólj, ne szólj, ne szólj, ne szólj, hallgass, ne szólj többet rám Elég, elég, elég, elég volt ez, unom, túl sok már Ha szeretsz, velem nevetsz, nem így rajtam. Szemed gúnyos kép Úgy falhoz csapnám rég Ne szólj, ne szólj, ne szólj, ne szólj hallgass, ne szólj többet rám Elég, elég, elég, elég volt ez, unom, túl sok már Ha szeretsz, velem nevetsz, nem így rajtam. Szemed gúnyos kép Úgy falhoz csapnám rég Hitted mélyen valahol Ha túlélem, nem fáj, majd tagadom És büszkén vigyorogsz egyedül Ha baj van, csak elfutsz, menekülsz Ennek vége, a szádat ma befogod Az ajtót betöröm, nem kopogok A szakadék szélén mire vársz? Hát vedd magad észre, vagy mással játssz Ne szólj, ne szólj, ne szólj, ne szólj, hallgass, ne szólj többet rám Elég, elég, elég, elég volt ez, unom, túl sok már Ha szeretsz, velem nevetsz, nem így rajtam. Szemed gúnyos kép Úgy falhoz csapnám rég Ne szólj, ne szólj, ne szólj, hallgass, ne szólj többet rám Elég, elég, elég, elég volt ez, unom, túl sok már Ha szeretsz, velem nevetsz, nem így rajtam. Szemed gúnyos kép Úgy falhoz csapnám rég Úgy falhoz csapnám rég